Mítosz vagy valóság?

Hodildi — Thu, 02 Jun 2011 01:14:06 GMT

Az évek múlásával bizonyos dolgokról azt hisszük, hogy történelmi tények, pedig nem azok. Ezek a történelmi tévedések átvészelik a különböző korokat, és továbbra is félrevezetik az embereket. Az alábbiakban kevéssé ismert történelmi tévedéseket sorolunk fel.

A rodoszi kolosszus
Számos ókori és modern képen találkozhatunk a világ hét csodájának egyikével, ahogy szétvetett lábakkal áll a kikötő bejáratánál, miközben a hajók lassan beúsznak a lába között. Az i.e. 292 és 280 között készített hatalmas, 30 méteres szobor (az ókori világ legmagasabb szobra) a görög Héliosz istent ábrázolta. A közhiedelemmel ellentétben a szobor nem szétterpesztett lábakkal állt, hanem csak a kikötő egyik oldalát foglalta el kissé szétnyílt lábaival.

A salemi boszorkányok elégetése
1692-ben és 1693-ban a Massachusetts állambeli Salem városában boszorkányüldözés kezdődött, amelynek 20 halálos áldozata volt. Több mint 150 embert állítottak bíróság elé boszorkányság vádjával. A közfelfogással ellentétben a boszorkányokat nem égették meg, hanem felakasztották. A 20 elítéltből 14 nő és 6 férfi volt. Mindegyiket akasztás általi halálra ítélték, de egyikőjük már a kivégzés előtt meghalt.

Salome Keresztelő János fejét akarta
A Biblia szerint Heródes király végeztette ki Keresztelő Jánost, és fejét odaajándékozta lányának viszonzásul azért, mert Salome táncolt a születésnapján. A legtöbben úgy hiszik, hogy a gyilkosság Salome kívánságára történt, mert János visszautasította a közeledését. Valójában Heródiás, Salome anyja akarta János halálát, Salome csak tolnácsolta a kérést. Márk evangéliumában (6:22-25) ez olvasható: `És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked. És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is. Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét. És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.` A történetet operában, versben és a képzőművészetben is többször feldolgozták.

Edison találta fel a villanyégőt
Thomas Edison nem csak a villanyégőt nem találta fel, de sok más dolgot sem, amit neki tulajdonítanak. Ravasz üzleti érzékkel lopta el, tökéletesítette és szabadalmaztatta mások találmányait, mielőtt az igazi feltalálók észbe kaphattak volna. Könyörtelen ember volt, aki rossz hírbe keverte kollégáit, csakhogy saját népszerűségét növelje. Edison 1880-ban szabadalmaztatta az elektromos villanyégőt, de a villanyvilágítást már jóval hamarabb feltalálták. 1840-ben Warren de la Rue, angol csillagász és vegyész platinatekercset tett egy elektroncsőbe, amelyen áramot vezetett keresztül. Így jött létre a világ első villanyégője - 40 évvel Edison előtt.

Johanna nőpápa
A mítosz szerint egy fiatal nő papnak öltözve Rómába ment, hogy ott tanuljon. Ott végül pápának választották, de egy pápai körmenet alkalmával megindult nála a szülés, mire a felháborodott tömeg megkövezte. Johanna pápa azonban valójában sohasem létezett. A mítosz valószínűleg a 13. században keletkezett Martin Polonus, lengyel krónikaíró tollából, aki Johanna pápaságát a 9. századba helyezi. Ebből a korszakból azonban semmilyen katolikus forrás, de még az egyház ellenségei sem tesznek említést egy női pápáról. A Katolikus Enciklopédia így ír erről: `IV. Leó és III. Benedek pápa között, ahová Martinus Polonus helyezi, nem lehetett semmilyen más pápa, mivel IV. Leó 855. július 17-én halt meg, és a papság és a római nép rögtön a halála után megválasztotta III. Benedeket, akit azonban szeptember 29-ig egy ellenpápa miatt nem lehetett beiktatni. A pénzdarabokon III. Benedek és a 855. szeptember 28-án elhunyt Lothár császár együtt szerepel, így Benedeket már ezen időpont előtt elismerték pápának." Philip Jenkins szerint a legenda feléledése a katolikus ellenes és feminista vágyálom eredménye.

"Egyenek kalácsot"
A híres mondás Marie Antoinette, francia királynőtől származik, aki azt mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot." Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott. A neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, amely sok évvel a királyné uralkodása előtt íródott. Rousseau egy hercegné szájába adja a szavakat. A legenda valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.

Néró hegedült, miközben Róma égett
I. sz. 64. július 18-ról 19-re virradó éjszaka hatalmas tűzvész pusztított Rómában. Az eseményt övező egyik legismertebb legenda szerint Néró hegedült, miközben Róma égését figyelte, később pedig a romok helyén építette fel új palotáját. Suetonius és Cassius Dio szerint Néró színpadi kosztümben a Trója elfoglalásáról szóló dalt énekelte, miközben a város égésében gyönyörködött. Tacitus szerint ez csupán pletyka, és Néró, amint meghallotta a tűzvész hírét azonnal visszasietett Rómába, hogy a mentést megszervezze, amelyet saját pénzéből fizetett. A tűzvész után megnyitotta palotáját, hogy menedéket nyújtson a hajléktalanoknak, és az éhínség megakadályozására élelmiszert hozatott. A katasztrófa után új várostervet készített. Az épületeket téglából, és egymástól nagyobb távolságra építették. Néró új palotát is építtetett (Domus Aurea) a tűz által elpusztított területen. A hegedűt egyébként is Róma égése után 1100 évvel találták fel.

Történelmi mitoszok,a múlt rejtélyei

Mítosz vagy valóság?