Őrült Johanna spanyol infánsnőként látta meg a napvilágot, 1479-ben.
Szülei, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, a tartományokat
egyesítve ugyanebben az esztendőben hozták létre Spanyolországot, s
ezzel Európában új nagyhatalom született. Mivel geopolitikai helyzete
folytán az ifjú állam érdekei megegyeztek a Német-római Birodaloméval -
mindketten Franciaország gyengülését látták volna szívesen - rövidesen
felmerült a dinasztikus szövetség gondolata. A dinasztikus
házasságkötéseiről híres Habsburg-család kezdeményezésére a szülők
megállapodtak, hogy I. Miksa császár fia, Szép Fülöp feleségül veszi a
spanyol hercegnőt.
A források szerint azonban még a hivatalos ceremóniát sem várták ki,
Fülöp felszólított egy kisebb beosztású papot, hogy adja össze őket,
majd a sebtében összecsapott esküvő után a házasok visszavonultak és a
másnapi, nagy pompával megrendezett menyegzőn már feltűnően nyugodtak és
boldogok voltak. A két eltérő jellemű és vérmérsékletű embert
házasságuk elején szenvedélyes szerelem fűzte egymáshoz, ami uralkodói
körökben meglehetősen ritka jelenségnek számított. Házasságuk tíz éve
alatt szám szerint hat gyermekük, két fiuk és négy lányuk született.
Fülöp azonban hamarosan visszatért házassága előtti kicsapongó
életmódjához, Johanna erre eltávolított az udvarból minden szemrevaló
fehérnépet, s egyre gyakoribbá váltak az őrjöngésig fokozódó
veszekedések.
|
Szép Fülöp | 1500-ban, négy évvel
azután, hogy Fülöp felesége lett, Johanna lett a spanyol trón örököse,
mivel bátyja, János infáns és nővére, Izabella infánsnő is meghaltak.
Johannából így rendkívül értékes személy lett a német-római udvar
szemében: ő volt a kulcs a Habsburgok spanyolországi térnyeréséhez. Szép
Fülöp nem is rejtette véka alá, hogy felesége révén a spanyol trónra
pályázik - csakhogy ezt természetesen nem nézte jó szemmel a spanyol
uralkodó pár. S mivel kettejük közül inkább Kasztíliai Izabella "viselte
a nadrágot", úgy végrendelkezett, hogy halála esetén a Kasztíliát
öröklő Johanna helyett apja, Aragóniai Ferdinánd intézze az ország
ügyeit. Izabella 1504-ben bekövetkezett halálakor tehát mind Fülöpnek,
mind Ferdinándnak azt volt az érdeke, hogy Johanna maradjon a háttérben,
akár még azon az áron is, hogy kortársai - és az utókor - szemében
dühöngő őrültként él.
Valószínű, hogy Johanna elmeállapota csak akkor fordult valóban
válságosra, amikor két évvel később, 1506-ban Szép Fülöpöt is
elveszítette. A fiatal férfit egy hirtelen és gyors lefolyású betegség,
"forróláz" vette le a lábáról, és szinte természetes, hogy a német
területeken azonnal megindult a szóbeszéd: a felesége mérgezte meg. Ez
azonban nem túl valószínű. A krónikaírók borzadva számolnak be arról is,
hogy Johanna nem volt hajlandó kiadni Fülöp bebalzsamozott holttestét,
hálószobájában őrizgette, sőt, a korabeli pletyka szerint a hitvesi
ágyba is maga mellé fektette...
Miután az asszony őrültsége egyre egyértelműbbé vált, 1509-től
Aragóniai Ferdinánd házi őrizetben tartotta Tordesillasban. Ferdinánd
1516-ban bekövetkezett halálakor Johanna gyámja tulajdon fia lett, aki
megvalósította apja, Szép Fülöp tervét: V. Károly német-római
császárként hosszú időre biztosította a spanyol trónt a Habsburgok
számára. Őrült Johanna és Szép Fülöp másik fia viszont I. Ferdinánd
néven Magyarország királya lett 1526-ban és utódai egészen 1918-ig
mondhatták magukat osztrák császárnak és magyar királynak.
|