Az évek múlásával bizonyos dolgokról azt
hisszük, hogy történelmi tények, pedig nem azok. Ezek a történelmi
tévedések átvészelik a különböző korokat, és továbbra is félrevezetik az
embereket. Az alábbiakban kevéssé ismert történelmi tévedéseket
sorolunk fel.
A rodoszi kolosszus
Számos ókori és
modern képen találkozhatunk a világ hét csodájának egyikével, ahogy
szétvetett lábakkal áll a kikötő bejáratánál, miközben a hajók lassan
beúsznak a lába között. Az i.e. 292 és 280 között készített hatalmas, 30
méteres szobor (az ókori világ legmagasabb szobra) a görög Héliosz
istent ábrázolta. A közhiedelemmel ellentétben a szobor nem
szétterpesztett lábakkal állt, hanem csak a kikötő egyik oldalát
foglalta el kissé szétnyílt lábaival.
A salemi boszorkányok elégetése
1692-ben
és 1693-ban a Massachusetts állambeli Salem városában boszorkányüldözés
kezdődött, amelynek 20 halálos áldozata volt. Több mint 150 embert
állítottak bíróság elé boszorkányság vádjával. A közfelfogással
ellentétben a boszorkányokat nem égették meg, hanem felakasztották. A 20
elítéltből 14 nő és 6 férfi volt. Mindegyiket akasztás általi halálra
ítélték, de egyikőjük már a kivégzés előtt meghalt.
Salome Keresztelő János fejét akarta
A
Biblia szerint Heródes király végeztette ki Keresztelő Jánost, és fejét
odaajándékozta lányának viszonzásul azért, mert Salome táncolt a
születésnapján. A legtöbben úgy hiszik, hogy a gyilkosság Salome
kívánságára történt, mert János visszautasította a közeledését.
Valójában Heródiás, Salome anyja akarta János halálát, Salome csak
tolnácsolta a kérést. Márk evangéliumában (6:22-25) ez olvasható: `És
ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék
Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a
mit akarsz, és megadom néked. És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz
tőlem, megadom néked, még ha országom felét is. Az pedig kimenvén, monda
az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét.
És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom,
hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban.` A
történetet operában, versben és a képzőművészetben is többször
feldolgozták.
Edison találta fel a villanyégőt
Thomas Edison
nem csak a villanyégőt nem találta fel, de sok más dolgot sem, amit
neki tulajdonítanak. Ravasz üzleti érzékkel lopta el, tökéletesítette és
szabadalmaztatta mások találmányait, mielőtt az igazi feltalálók észbe
kaphattak volna. Könyörtelen ember volt, aki rossz hírbe keverte
kollégáit, csakhogy saját népszerűségét növelje. Edison 1880-ban
szabadalmaztatta az elektromos villanyégőt, de a villanyvilágítást már
jóval hamarabb feltalálták. 1840-ben Warren de la Rue, angol csillagász
és vegyész platinatekercset tett egy elektroncsőbe, amelyen áramot
vezetett keresztül. Így jött létre a világ első villanyégője - 40 évvel
Edison előtt.
Johanna nőpápa
A mítosz szerint egy fiatal nő
papnak öltözve Rómába ment, hogy ott tanuljon. Ott végül pápának
választották, de egy pápai körmenet alkalmával megindult nála a szülés,
mire a felháborodott tömeg megkövezte. Johanna pápa azonban valójában
sohasem létezett. A mítosz valószínűleg a 13. században keletkezett
Martin Polonus, lengyel krónikaíró tollából, aki Johanna pápaságát a 9.
századba helyezi. Ebből a korszakból azonban semmilyen katolikus forrás,
de még az egyház ellenségei sem tesznek említést egy női pápáról. A
Katolikus Enciklopédia így ír erről: `IV. Leó és III. Benedek pápa
között, ahová Martinus Polonus helyezi, nem lehetett semmilyen más pápa,
mivel IV. Leó 855. július 17-én halt meg, és a papság és a római nép
rögtön a halála után megválasztotta III. Benedeket, akit azonban
szeptember 29-ig egy ellenpápa miatt nem lehetett beiktatni. A
pénzdarabokon III. Benedek és a 855. szeptember 28-án elhunyt Lothár
császár együtt szerepel, így Benedeket már ezen időpont előtt elismerték
pápának." Philip Jenkins szerint a legenda feléledése a katolikus
ellenes és feminista vágyálom eredménye.
"Egyenek kalácsot"
A
híres mondás Marie Antoinette, francia királynőtől származik, aki azt
mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot."
Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette
ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt
érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb
péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy
megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi
ilyesmit nem mondott. A neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau
Vallomások c. művéből származnak, amely sok évvel a királyné uralkodása
előtt íródott. Rousseau egy hercegné szájába adja a szavakat. A legenda
valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként
alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.
Néró hegedült, miközben Róma égett
I.
sz. 64. július 18-ról 19-re virradó éjszaka hatalmas tűzvész pusztított
Rómában. Az eseményt övező egyik legismertebb legenda szerint Néró
hegedült, miközben Róma égését figyelte, később pedig a romok helyén
építette fel új palotáját. Suetonius és Cassius Dio szerint Néró
színpadi kosztümben a Trója elfoglalásáról szóló dalt énekelte, miközben
a város égésében gyönyörködött. Tacitus szerint ez csupán pletyka, és
Néró, amint meghallotta a tűzvész hírét azonnal visszasietett Rómába,
hogy a mentést megszervezze, amelyet saját pénzéből fizetett. A tűzvész
után megnyitotta palotáját, hogy menedéket nyújtson a hajléktalanoknak,
és az éhínség megakadályozására élelmiszert hozatott. A katasztrófa után
új várostervet készített. Az épületeket téglából, és egymástól nagyobb
távolságra építették. Néró új palotát is építtetett (Domus Aurea) a tűz
által elpusztított területen. A hegedűt egyébként is Róma égése után
1100 évvel találták fel.
|
