A
Mühlbergi csata után nyilvánvalóvá vált a protestánsok veresége a Schmalkaldeni
háborúban (1546-47). A császári hadsereg a csata után Wittenberg ellen
vonult. A választófejedelem kénytelen volt engedni a nyomásnak és aláírta
a kapitulációt. A várost átadta a császárnak és lemondott választófejedelmi
rangjáról.
A császár 1547. május 23-án lovagolt be a városba, majd rövid időt töltött
a vártemplomban, korábbi ellenfele sírja mellett.
Az eseményt a későbbi korok kiszínezték, de ezek történelmileg nem bizonyíthatóak.
Az egyik legenda így hangzik: a császártól a reformátor nyitott sírja
előtt azt követelték, hogy az eretnek földi maradványait égesse meg. A
császár feleletében így válaszolt: " Ő megtalálta a saját bíróját.
Én csak az élők ellen, és nem halottak ellen harcolok."
Sajnos ez sincs bizonyítva: Johannes Bugenhagen ,aki részletesen feljegyezte
V. Károly császár látogatását, egy szóval sem említette ezt a történetet.
Egy másik legenda arról ír, hogy Luther holttestét a -császári sereg
érkezése előtt- sírjából kivették és egy másik, kevésbe ismert helyen
eltemették.
Biztos választ a kérdésben csak 1892. február 14-én kaptak, amikor Luther
vártemplom- beli sírját ismét felnyitották. Ma már bizonyos, hogy ez a
sír a nagy reformátor végső nyughelye.
|