A Mühlbergi csata után nyilvánvalóvá vált a protestánsok veresége a Schmalkaldeni háborúban (1546-47). A császári hadsereg a csata után Wittenberg ellen vonult. A választófejedelem kénytelen volt engedni a nyomásnak és aláírta a kapitulációt. A várost átadta a császárnak és lemondott választófejedelmi rangjáról.

A császár 1547. május 23-án lovagolt be a városba, majd rövid időt töltött a vártemplomban, korábbi ellenfele sírja mellett.

Az eseményt a későbbi korok kiszínezték, de ezek történelmileg nem bizonyíthatóak. Az egyik legenda így hangzik: a császártól a reformátor nyitott sírja előtt azt követelték, hogy az eretnek földi maradványait égesse meg. A császár feleletében így válaszolt: " Ő megtalálta a saját bíróját. Én csak az élők ellen, és nem halottak ellen harcolok."

Sajnos ez sincs bizonyítva: Johannes Bugenhagen ,aki részletesen feljegyezte V. Károly császár látogatását, egy szóval sem említette ezt a történetet.

Egy másik legenda arról ír, hogy Luther holttestét a -császári sereg érkezése előtt- sírjából kivették és egy másik, kevésbe ismert helyen eltemették.

Biztos választ a kérdésben csak 1892. február 14-én kaptak, amikor Luther vártemplom- beli sírját ismét felnyitották. Ma már bizonyos, hogy ez a sír a nagy reformátor végső nyughelye.